A csecsemők mozgásfejlődése egy rendkívül átfogó és összetett téma, amely számos kérdést vet fel a szülőkben. Minden apró fordulás, kúszás, lépés fontos mérföldkő a kicsik életében, és a megfelelő fejlődés érdekében érdemes figyelemmel kísérni őket.
Jobbágy Piroska konduktor-óvodapedagógus, mozgásfejlesztő, aki lassan már 7 éve foglalkozik mozgásfejlesztéssel. A blogbejegyzésben szó esik arról, milyen tényezők befolyásolhatják a mozgás fejlődését, és hogyan támogathatjuk ebben a babákat. Ha te is szeretnéd jobban megérteni, miért fontos mindezzel foglalkozni, és hogyan tudsz segíteni a gyermekednek, akkor olvass tovább, ugyanis nagyon hasznos interjú következik! 🙂
Momster: Melyek azok a legfontosabb tényezők amelyek befolyásolhatják egy csecsemő mozgásfejlődését?
Jobbágy Piroska: Hiszek abban, hogy minden mindennel összefügg. Ennek megfelelően rengeteg tényező befolyásolhatja egy kisbaba mozgásfejlődését, kezdve már a várandósság alatti körülményektől, mint például ha a baba korán befordul, vagy nagyobb méretű. A szülés körülményei is számítanak: volt-e bármilyen komplikáció, például koraszülés vagy oxigénhiányos állapot? A genetikai tényezők szintén meghatározóak, hiszen például lazább izomtónusú szülőknek gyakran lazább izomtónusú babájuk születik. A környezeti hatások is rendkívül fontosak: mennyi időt tölt a baba szabadon a talajon, hason fekve? Milyen játékokkal játszik? Szól-e a háttérben a TV, vagy mennyit van képernyő előtt?
Momster: Hogyan segíthet a szülő a csecsemőjének mozgásfejlődésének támogatásában már az első napoktól kezdve?
Jobbágy Piroska: Fontos, hogy már az első otthon töltött napoktól kezdve a baba az aktív, ébrenléti idejében legyen szabadon a talajon. Hajoljunk fölé, beszélgessünk vele, mosolyogjunk egymásra, örüljünk egymásnak! 😊 Legalább ennyire fontos, hogy tegyük hasra is a babát. Majd, ha tudjuk egyre növeljük a hason töltött másodpercek, majd percek számát. Ehhez fontos a megfelelő fekvőfelület, mely egy teljesen lapos, kemény, egyszínű, könnyen tisztítható felület, lent a talajon.
Szűrés, prevenció kapcsán 6 hetes korban javasolt konduktorhoz fordulni. Ha problémát észlel a szakember, akkor egyből kompetens kézből kapunk a babánkra szabottan segítséget. Ha minden rendben van, akkor preventív jelleggel kérhetünk otthoni, passzív, átmozgató tornát, vagy 1-1 aktív feladatot. Mindemelett tudunk segíteni az életkorhoz, képességekhez igazított játékválasztásban is. Így mindig a leginkább neki való eszközökkel tudjátok segíteni a fejlődését.
Továbbá, a 3 hónapos oltás után, véleményem szerint, fontos a babaúszás elkezdése. Többek között a vízhez szoktatás és a vízbiztonság kialakítása miatt. Ezek közül én a Stilianos Babauszodáit javaslom. Fontos hozzátenni, hogy nem minden baba nyitott erre. Figyeljétek az igényeit, reakcióit!😊
Momster: A babák mely életszakaszában várhatjuk a mozgásfejlődés legfontosabb mérföldköveit?
Jobbágy Piroska:
„Nagykönyv” szerint ez így néz ki:
Hason fejfordítás: már az első napoktól.
Hason fejemelés: 1-2 hónaposan
Fordulás hátról hasra, hasról hátra: 4-6 hónaposan
Gurulás: 5-7 hónaposan
Kúszás: 6-8 hónaposan
Mászás, kiülés: 8-10 hónaposan
Felállás: 10-12 hónaposan
Járás: 12-18 hónaposan
Viszont az a jó, vagy rossz (ezt mindenki döntse el magában 😊 szerintem jó), hogy nem vagyunk egyformák. Minden baba egyedi és megismételhetetlen, így a fejlődésmenetük is. Nagyon ritka a „nagykönyvi baba”. Nem szabad merev táblázatokban gondolkodni, de támpontokat viszont kell is, hogy adjon. Azt kell, figyelembe venni, hogy ha egy babának, már ez elején megkésik a mozgásfejlődése, (pl.: nem indul, csak 6 hónaposan a fordulás) akkor az egész folyamat kissé megkésik. A cél az, hogy minden „állomáson” töltsön időt a baba. Gyakorolja be az adott mozgást, hogy megerősödött izmokkal, életkorának megfelelő kognitív képességekkel érkezzen a következő mérföldkőhöz.
Momster: Ha késik a gyermek mozgásfejlődése, érdemes azonnal szakemberhez fordulni, vagy vannak olyan figyelmeztető jelek, első körben, amelyeket érdemes ebben az esetben figyelni?
Jobbágy Piroska: Abszolút érdemes. Azt szoktuk mondani, hogyha 2 hónapja gyakorol a baba egy mozgást, de nincs még jele valami újnak, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Ilyenkor az esetek nagy többségében valamilyen izomtónus eloszlási zavar van a háttérben. Jellemzően egy csökkentebb izomerő, egy lazább izomtónus. Erre az aktív torna kifejezetten jó hatással van. Sokat tudunk segíteni.
De igen, figyelmeztető jelek is vannak! A nagyon korai életszakaszban például a következők: mindenféle aszimmetriák, koponyadeformitások, preferált kéz, preferált oldal, nehézkes öltöztetés, nehézkes átmozgatás, táplálási problémák. De ami egy tipikus árulkodó jel: nem szeret hason lenni a babánk.
A későbbiekben pedig szintén az aszimmetriák a figyelmeztető jelek. Csak az egyik, vagy az egyik oldalra többször fordul. Kúszás közben lábát nem használja, csak az egyik kezével halad előre. Négykézláb helyzetből csak az egyik oldalra ül ki. Ha két hétnél tovább tart egy aszimmetrikus mozgás, mindenképpen kérjük szakember segítségét.
A korai életszakaszban minden korai oldal preferencia egyfajta aszimmetria.
Momster: Úgy tudom az is adhat egy kis aggodalomra okot, ha hamar kezd el a babánk valamilyen mozgást, például túl korán átfordul, vagy hamar felhúzza magát állásba. Mi állhat ennek a hátterében?
Jobbágy Piroska: Pontosan. Ahogy a megkésett mozgásfejlődés egy csökkentebb izomtónussal áll összefüggésben, úgy a felgyorsult mozgásfejlődés hátterében gyakran egy feszesebb, kötöttebb izomtónus áll.
Ilyen esetekben a rendszeres otthoni passzív átmozgatás és aktív torna mellett sok esetben szükséges valamilyen manuál terápia is (FDM, Dévény, Pfaffenrot).
Ilyen esetekben a célunk az lesz, hogy amennyire csak lehet, lassítsuk le a baba fejlődését. Fontos, hogy elég időt töltsön el minden egyes mozgásfejlődési fázisban. Ezáltal lehetőséget adunk számára, hogy alaposan gyakorolja az adott mozgást.
Momster: A babák mozgásfejlődésnek megvan a maga logikus és egymásra épülő folyamata és időbelisége. Említetted már, hogy fontos, hogy a baba minden „állomáson” töltsön időt. Kifejtenéd kicsit, hogy milyen problémát okozhat, ha kimarad egy-egy mérföldkő?
Jobbágy Piroska: A régi teóriák, amelyekkel régebben riogatták a szülőket — például az, hogy „Ha a kúszás-mászás kimarad, biztosan „diszes” lesz a gyerek!” — már rég megdőltek. Nincsenek ilyen egyenes arányosságok. Viszont visszafelé már igaz: amikor tanulási zavaros, tanulási nehézségekkel küzdő gyereket vizsgáltak, akkor az anamnézisükből egyértelműen kirajzolódott, valamilyen atipikus mozgásfejlődési jel.
A kúszás és a mászás az egyik első helyváltoztató mozgások egyike. Pontos kivitelezése közben a két agyfélteke egyszerre, egyidőben, harmonikusan dolgozik össze. Idegsejtek milliói hozzák-viszik az információt egyik helyről a másikra a két agyfélteke között. Minél többször mennek át 1-1 úton az adott sejtek, az út annál kitaposottabb lesz. Az információk annál gyorsabban, gördülékenyebben és pontosabban fognak menni. Ez pedig végső soron a tanulási folyamatok hatékonyságát fogja pozitívan befolyásolni.
Gyakran tapasztaljuk, hogyha kimarad 1-1 mérföldkő a kisbabánk életében, akkor a későbbiekben spontán újra visszatér az adott mozgásforma (pl.: kúszás). Maguknak gyakorolják be a babák. Minden esetben érdemes – ha nem is babakorban, de 4-5 éves korban – elkezdeni ezeknek a kimaradt mozgásformáknak a pótlását, utólagos gyakorlását, a sikeres tanulás érdekében.
Momster: Miért nem ajánlott a babák korai ültetése vagy a járatás?
Jobbágy Piroska: Semmilyen olyan helyzet nem ajánlott egy babának sem, amire ő saját maga, önmagától még nem képes. Nem hozzuk, nem tesszük bele ilyen helyzetbe.
Az ültetés azért nem ajánlott a négykézláb helyzet felvétele előtt, mert a baba gerincoszlopa, a tartó izmocskái gyengék, éretlenek. Szó szerint nem bírják el a babát, a baba fejét. Az idő előtt ültetett babák hátizmai jellemzően sokkal gyengébbek, mint azoké, akik maguktól ültek ki. Tipikus jel még az is, hogy ezeknek a babáknak a fejük beesik a két válluk közé. Ezen felül veszélyes is lehet az ültetés, hiszen ezek babák nem tudják megtartani ebben az ülő helyzetben az egyensúlyukat, ezért gyakrabban dőlnek el, borulnak fel ülés közben.
A járatás pedig azért nem javasolt, mert ha felülről, két kezénél fogva járatunk egy babát a súlyvonala a teste mögé helyeződik. Ez szintén balesetveszélyes. Ha erre rátanítjuk a babát, akkor egy esetleges esésnél, nem előre fogja letenni a kezét, hanem hátra dobja magát vagy hátra dől, hiszen úgyis mindig volt ott valaki. Súlyos fejsérülések lehetnek a következményei ennek.
Momster: Mennyire és hogyan függ össze a mozgásfejlődés a beszédfejlődéssel?
Jobbágy Piroska: Ahogy a fentiekben már beszéltünk róla, a mozgásfejlődésnek meghatározott sorrendje, állomásai vannak, az úgynevezett mozgásfejlődési mérföldkövek. Ezen állomások teljesítése közben a kisgyermek felfedezi a környezetét, saját magát, a képességeit. Tanul, fejlődik, érik az idegrendszere.
Ha a mozgásfejlődésben elmaradás, eltérés tapasztalható, akkor nagyobb a kockázata annak, hogy a szenzoros integrációban és az észlelési folyamatok szintjén zavar lesz. Ez pedig kihathat a beszédre is, hiszen a kommunikáció, a beszéd-írás-olvasás erre épül rá. Ez idegrendszerünk egyik legösszetettebb tevékenysége.
Jobbágy Piroska a piroskával_tornazok instagram oldal tulajdonosa, kövessétek őt hasznos tartalmakért! 🙂
